Boldogkő vára

A vár története

A vár építésének időpontját pontosan nem ismerjük, annyi bizonyos, hogy a tatár dúlások utánra tehető és IV. Béla második honalapításával hozható összefüggésbe. A vár eredeti célja a Kassára vezető út felügyelete volt. A várat felépítő Tomaj nemzetségtől IV. László 1282-ben szerzi meg a várat és egészen az Árpád-ház kihalásáig a mindenkori király tulajdona. 1301 után az Amadé család kapja meg a birtokot. Azonban Károly Róbert 1312-ben a Drugeth családnak adományozta, mivel az Amadé család a Csákokkal együtt a király ellen fordult.

1388-ban Zsigmond király elzálogosította a várat, majd Brankovics György, szerb despota vette át felette a hatalmat. A zavaros időknek Mátyás király sem vetett véget, ugyanis miután királyi birtokba vonta a várat és környékét, és többször is elzálogosította. Többek között Kassa városának, majd a Szapolyai család kezére jutott.

A XV. század is hasonlóképpen zajlott a vár birtoklását tekintve, ugyanis hol Ferdinánd király, hol János király birtokolta. A folyamatos birtokcserék alatt a várban elképzelhető, hogy pénzhamisítás is folyt egy időben. A XVI-XVII. század fordulóján végre pár év nyugalom köszöntött a várra és környékére. Hadászati szerepe azonban fokozatosan csökkent. A végső kegyelemdöfést I. Lipót király rendelete adta meg a várnak, melynek értelmében 1701-'02-ben berobbantották és lakhatatlanná tették.

1715-ben a lőcsei jezsuiták kapták meg a várat, akik gabonát tároltak az épen maradt helyiségeiben. 1753-ban Péchy Gábor, királyi tanácsos vette meg a romos épületet és kisebb-nagyobb felújításokat eszközölt rajta neogótikus stílusban. 1890-ben a vár házasság útján a Zichyek birtokába került, akik egészen a II. világháborúig birtokolták, amikor állami tulajdon lett.

A vár régészeti feltárását 1963-ban kezdték meg, majd felújítási munkálatokat végeztek rajta. Az egykori palotarészt turistaszállóvá alakították. A szállót azonban a '90-es években bezárták, helyette hadtörténeti kiállítást rendeztek be. 2002-ben újabb rekonstrukciós munkálatokat folytattak, melynek során kiépült az Oroszlán-sziklára vezető kijáró és összekötötték a vár pincéjét a borozóval.

A vár felépítése

A Zemplén-hegység egyik leghíresebb vára Boldogkő vára, Boldogkőváralja település felett magasodik. A szabálytalan alaprajzú észak-déli irányú vár alkalmazkodik a Magosk-hegyhát formájához. Legrégebbi része a négyzetes alaprajzú öregtorony, mely öt emelet magas lehetett. Tőle Délre mély tömlöc volt. A toronytól Északra található a palotaépület, melynek északi végéhez egy háromszög alaprajtú torony kapcsolódik. Rendeltetését tekintve lőporraktár lehetett, illetve az emeleten kápolnát rendeztek be. A palota és az öregtorony között egy négyzetes ciszterna található. A fent leírt felsővárat Nyugatról alsóvár övezi, melyből egy félkör alapú kaputornyon keresztül lehet a fellegvárba jutni. A várudvar északi sziklaemelkedésén egy úgynevezett csonkabástya áll, mely alatt pincejáratokat véstek. A várat egykor palánkkerítés vette körül, melyhez szükséges lyukak ma is láthatóak a sziklában. A vár messziről is jól látható jellegzetessége az Oroszlán-sziklára kihelyezett őrhely. A rekonstrukciós munkálatok során biztonságos útvonalat építettek ki a sziklaoromra, ám a történelem során nem volt olyan könnyen megközelíthető és biztonságos az őrhely.

Boldogői vár alaprajza (CASTRUM BENE)

A vár megközelítése

Boldogkőváraljára vezető Kossuth Lajos útról balra kell letérni a várhoz vezető útra. Az elágazás jól ki van táblázva, nehéz eltéveszteni. A mellékútra lekanyarodva szinte rögtön meg kell váltani a parkolójegyet, mely 400 Ft/nap, ráadásul fent a várban a jegyárból levonásra kerül. A parkolóbódétól egy kanyargós úton lehet feljutni a vár tövében lévő parkolóhoz. Maga a vár csak gyalogosan járható be. Érdemes a honlapon tájékozódni az aktuális nyitva tartásról és a jegyárakról is, mivel bizonyos napokon kedvezményesen lehet látogatni a várat.

VIDEÓK