Diósgyőri vár

  • Megközelíthetőség : 10
  • Történelmi háttér : 10
  • Rekonstrukció : 9
  • Életmód : 10
  • Kiállítás : 10
  • Feliratozás : 10
  • Interaktivitás : 10
  • Ár : 7
  • Személyzet : 10
  • Mosdó : 10
  • Összes : 9.6

  • Szolgáltatások: local_parkinglocal_gas_station
  • Állapot: Helyrehozott
  • Vár típusa: Belsőtornyos bástyás vár
  • Javasolt megközelítés: bármi
  • Vár honlapja: Diósgyőri vár hivatalos oldala
  • Vár látogatása: Nyári nyitva tartás: 9.00-18.00, téli nyitva tartás: 9.00-17.00

A vár megközelítése

A Diósgyőri vár már kilométerekkel korábban ki van táblázva a környéken járó turisták, látogatók számára. Megközelítése kissé kacifántos a sok kis utcán keresztül, de a kitáblázásnak köszönhetően könnyedén meg lehet találni a vár közelében lévő hatalmas, ingyenes parkolót. Onnan már csak pár perc, amíg gyalogosan eléri az ember a pénztárat, majd a vár bejáratát. A figyelmetlen látogató azonban keresgélhet egy darabig, ugyanis a pénztár nem a vár bejáratánál van, hanem hozzávetőleg a lovagi küzdőtérrel szemben, a Vár utcában. Babakocsival elméletileg bejárható a vár, hiszen van lépcsőlift a bejáratnál és az egyik toronyban is található lift, ami felviszi a látogatót az emeletre, azonban ezek használatának hogyan és mikéntjére nem láttunk példát.

A vár felújítása során maximálisan figyelembe vették a turisztikai szempontokat, így az odaérkező látogató izgalmas, változatos és látványos módon ismerkedhet meg a vár történetével, szerkezetével. Minden korosztályt lekötnek az interaktív táblák, kirakók, műhelyek és lovagi bemutatók. Nem beszélve a korabeli "pénzverő" szerkezetről.


A vár története

A Diósgyőri vár a Szinva-patak völgye fölé emelkedő mészkőrögre épült. Négy tornya messziről észrevehető. A vár helyén eredetileg egy földvár állhatott, melyet a IX. században építettek. Erre utalnak a feltárások során talál összefüggő rendszert alkotó cölöplyukak. A tatárjárásig a Bors nemzetség birtokában volt a vár, de akkor vélhetőleg elpusztult, mivel az oklevelek csak települést emlegetnek a helyén. 1271-ben ismét várként említik, méghozzá Ernye bán tulajdonaként, aki IV. Bélától kapta adományként a második honalapítás során. Ekkor már kővárról beszélhetünk, amit megerősítettek a feltárások során talált falmaradványok. A család azonban hűtlenség miatt elvesztette a várat és a hozzá tartozó birtokot, amikor Károly Róbert 1319-ben Dózsa nádornak adományozta, akit azonban hivatalosan sosem iktattak hivatalba.

A Diósgyőri vár jelentősége I. Nagy Lajos idején nőtt meg igazán. Hatalmas birtokokat csatolt a várhoz, újításokat eszközölt a váron és királyi székhellyé tette. Később Luxemburgi Zsigmond feleségének, Cillei Borbálának adta jegyajándékul a várat. Ez a hagyomány századokon keresztül megmaradt és az uralkodók feleségüknek ajándékozták a várat eljegyzésük alkalmával. II. Lajos neje, Mária királyné volt az utolsó, aki királyi udvart tartott a várban a XVI. század elején.

A mohácsi vereség után a vár zálogos bérlők kezére került, a törökök előrenyomulásával pedig végvárrá alakult. Védelmi rendszere azonban nem volt korszerű, így jelentősége igen csekély volt a védelem és az ellenséég számára is. Végül 1696-ban a törökök felgyújtották és bevette a várat, majd a királyi csapatok visszafoglalták, de a vár állapota egyre csak romlott. 1702-ben a királyi kincstárba került a vár, de a tervezett felújítások sorra elmaradtak a kedvezőtlen körülmények miatt. A XIX. századi metszeteken már csak romként szerepel.

A diósgyőri vár látképe egy XIX. századi metszeten (Örökségfigyelő)


A vár felépítése

A szabályos alaprajzú, négy toronnyal rendelkező belsőtornyos vár több építési korszak lenyomatát hordozza. Legbelső része, a négy saroktoronnyal rendelkező négyszög alaprajzú építmény a palota. Ezt vette körül a három oldalon a fal elé ugró kettős tornyokkal megerősített várfal. Kívül pedig egy árok volt, mely mára szinte teljesen feltöltődött, sőt, néhol beépült.

A szabályos alaprajzú palota négy sarkán egy-egy szögletes torony áll. A délnyugati bástya egy villámcsapás következtében omlott le, erre emlékezvén a helyreállítások során a negyedik tornyot nem rekonstruálták. A palota földszintjén a várudvarból nyílnak a bejáratok a különböző helyiségekbe. Az északi oldalon fedett, árkádos tornác foglalta el az udvar kis részét. Előtte egy kőlépcső vezetett az emeleti szintre. A két északi torony között helyezkedett el, az emeleten a lovagterem. A kápolna a keleti szárnyban kapott helyet, öt másik helyiséggel együtt.  A palotaudvar délkeleti sarkában egy faragott kőkút kapott helyet. A vár eredetileg gótikus stílusban épült, melyre különböző építészeti korszakok is rátették pecsétjüket, de alapvető szerkezeti változtatásokat nem eszközöltek a későbbiekben. Inkább díszítő jellegű, dekoratív átalakításokat végeztek, főleg a reneszánsz jegyében Beatrix királyné keze alatt. Ebben az időben emelték meg a négy torony magasságát is egy szinttel, illetve kibővítették a várfalövet az ikertornyokkal.

A török támadások idején, vár megerősítésére épült a délkeleti oldalon a rondella és az északnyugati sarokban kiképezett ötszögletű védmű, melyeken ágyúkat helyeztek el. Az ott feltárt kút kávájának felirata alapján ezek a munkálatok Balassa Zsigmond nevéhez fűzőrnek az 1540-es évekből.

A jelenlegi felújított vár a Nagy Lajos korabeli elrendezést tükrözi.

A felújított vár alaprajza


VIDEÓK


Térkép:

Forrás: