Egri vár

  • Megközelíthetőség : 9
  • Történelmi háttér : 9
  • Rekonstrukció : 6
  • Életmód : 9
  • Kiállítás : 8
  • Feliratozás : 9
  • Interaktivitás : 8
  • Ár : 9
  • Személyzet : 8
  • Mosdó : 10
  • Összes : 8.5

  • Szolgáltatások: local_gas_station
  • Állapot: Helyrehozott
  • Vár típusa: Külsőtornyos bástyás vár
  • Javasolt megközelítés: bármi
  • Vár honlapja: Egri vár hivatalos oldala
  • Vár látogatása: Az év minden napján látogatható. A pontos nyitva tartásért keresse fel a vár hivatalos oldalát!

A vár története

Az egri vár története összefonódik a kereszténység elterjedésével, ugyanis I. István király által alapított egri püspökség székhelye vélhetőleg a várdombon állt. Mivel a tatárok feldúlták a székhely épületét, vélhetőleg akkor még nem volt várszerű erősség. IV. Béla az ország védelmének újraszervezésekor, 1248-ban engedélyt adott az egri püspöknek a várépítésre.

A XV. században újjáépítették az eredetileg gótikus székesegyházat, sőt a várat egy palotával bővítették a püspök számára. A várban folyamatosan zajlottak kisebb átalakítások. 1506-ban leégett a székesegyház, amit Mátyás király sógora, az akkori egri püspök állíttatott helyre. Vélhetőleg a váron is végeztetett átalakításokat, mert a déli falszorosban található középkori kaputornyon megtalálták a festett címerét. Írásos emlékek alapján a várat korszerű fegyverekkel is felszerelték, de a nyugalmas élet nem sokáig tartott Egerben.

1526-ban a mohácsi csata elvesztése után a Habsburg és az erdélyi erők is egyaránt feldúlták a várat. Perényi Péter, az ország egyik leghatalmasabb főura erőszakkal bevette a várat 1542-ben, hogy felkészítse a törökökkel szembeni ellenállásra. Őt ugyan fogságba ejtették, várnagya, Varkoch Tamás az ő utasításai szerint korszerűen megerősítette a várat. Varkoch Tamás munkáját folytatta Dobó István is, mikor 1548-ban kinevezték a vár kapitányának. Ennek köszönhetően az '52-es török támadás nem érte felkészületlenül a magyar erőket. A 38 napig tartó fényes győzelemmel záruló küzdelem azonban alaposan tönkre tette a várat. A bécsi haditanács elismerte Eger stratégiai fontosságát, így olasz hadmérnököket küldött Bornemissza Gergely várkapitány segítségére, hogy helyreállíthassa a várat. A felújítások négy évtizeden keresztül tartottak, négy vármegye adóját fordították arra, hogy megépüljenek az újolasz bástyák. A vár azonban mégsem lett bevehetetlen, ugyanis a főleg külföldi zsoldosokkal védett erődítmény 1596-ban rövid ostrom után a törökök kezére kerül. A 91 évig tartó megszállás alatt többször javítgatták a várat, mígnem 1687-ben a császári erők visszafoglalták.

A magas fenntartási költségek miatt 1702-ben a külső várat lerombolták. Négy évvel később a kuruc csapatok foglalták el a megmaradt belsővárat, ami többször is az erdélyi fejedelem főhadiszállása volt.

1783-ban Esterházy Károly püspök személyében az egyház visszavásárolta a várat a püspökség részére, de a magas fenntartási költségek miatt tovább bontatta azt. 1871-ben a vár egy részét a honvédségnek adományozták és kaszárnyát hoztak benne létre. Ezzel párhuzamosan megindult a várbeli székesegyházzal kapcsolatos tudományos kutatás is, valamint még 1832-ben Butter János gróf a várba hozatta Dobó István síremlékét.

1908-ban átadták az Eger-Putnok vasútvonalat, mely egy ponton átszeli a várat. Ennek köszönhetően a Zárkándy-bástya elszakadt a vártól. (Azóta felmerült a bástya föld alatti összekötése a várral. Erre készített látványtervet diplomamunkájában Rátkai Anna.) 1925-ben Pataki Vidor és Pálosi Ervin szinte önerőből nekilátott a vár keleti részének, a székesegyház és a kazamaták feltárásához. 1957-ben már az Országos Műemléki Felügyelőség folytatta a munkát. A várban jelenleg is folynak feltárási munkálatok.


Az egri vár látványrajza a XVI. században (wikipedia) és XI. században (latvany-terkep.hu)


A vár felépítése

A várdombon eredetileg egy árpád-kori székesegyház állhatott, amit feldúltak a tatárok. IV. Béla várépítési munkája nyomán azonban kiépült egy klasszikus középkori vár, melyet folyamatosan fejlesztettek. Legteljesebb formáját a híres egri győzelem után érte el, amikor olasz építészek tervei alapján korszerűsítették az erődítményt. Továbbiakban annak a korszaknak a feltételezett felépítését ismertetjük.

Az egri vár rekonstrukciós ábrázolása a XVI. századi állapotról (mozaweb)

A vár középpontjában a székesegyház épülete állt. Tőle Északnyugatra a püspöki palota és azt azt védő Föld-bástya és Tömlöc-bástya magasodott. Északon pedig a Sándor-bástya védte a várat. A székesegyházzal szemközt, nyugati irányban épült fel a Dobó-palota és közvetlenül a várfal mellett kaptak helyet a lakóépületek. A várat a Nyugat felől érkező ellenségtől a Dobó-bástya védte. Délről több ágyúdomb és a Varkoch-kaputorony nyújtott védelmet. Keleti irányban egy Szentély-bástya állt, előtte pedig várárok húzódott, melyen híd ívelt át. Nagy vonalakban ezen épületek rekonstrukciói láthatóak a mai egri vár területén.

Ugyanakkor keleti irányban védelmet nyújtott a várnak egy külső várrendszer is. Ennek részét képezte egy Szeglet-palotának nevezett rész, mely gyakorlatilag a várfal síkján kívülre épült. A vár északkeleti csúcsában a Bebek-torony állt, más néven a Bolyky-torony. A keleti csúcson pedig a Bebek-bástya állt. A külsővárba az Ókaputornyon keresztül lehetett bejutni. A külsőváron belül újabb védelmi falak álltak, melyek kisebb tornyokkal voltak megerősítve. A bástyák többség köralakú, de a Dobó- és a Varkoch-bástyák az úgynevezett újolasz típusúak. 


A XVI. századi vár alaprajza (mnl.gov.hu) és annak összevetése a mai állapottal (masza.net)


A vár megközelítése

A várat több irányból is megközelíthetjük. Főbejárata délről a Varkoch-kapun keresztül vezet a belsővárba. Aki autóval érkezik, számítania kell rá, hogy a vár a belvárosban van, így a közelben nincs parkoló. Pár száz méterre, déli irányban, a buszpályaudvar közelében több fizetős parkoló is található. Aki pedig nem szeretne fizetni, keleti irányban a vasút túloldalán találhat magának helyet a kis utcákban. A várat észak-kelet-déli oldalán körbe lehet sétálni a Várfalsétányon. A kört teljessé teheti nyugati irányban a Bástya utcán való séta. Ez esetben át kell kelni az alatt a vasút alatt, mely leválasztja a várról a Zárkándy-bástyát.

Az egri vár felülnézetből (Google)



VIDEÓK




Térkép: 

Forrás: