A vár története
A bándi Essegvár egy mészkőszirtre épült. Szabálytalan alaprajzú belsőtornyos várnak mondható, mely vlhetően a 13. században épült, majd a 14. században átépítették kővárrá. A várban kápolna, lakóépületek és egy ciszterna is megtalálható volt. A 15. században megépültek a külső tornyok is, és vélhetőleg ekkor készült el a lovagterem is.
Essegvár alaprajza (Forrás: band.hu)
A várból jelenleg csak egyetlen torony látható hozzá tartozó kevés falmaradvánnyal. A föld alatt azonban még értékes maradványok vannak eltemetve, melyek egy-egy részét minden évben feltárják egy régészeti tábor keretében.
A várat 1309-ben egy adománylevélben említik először. Ahogyan az megszokottnak mondható a magyar várak esetében, az errősség gyakran cserélt gazdát. Az Igmánd családtól kezdve, a Rozgonyiak, Essegváriak vagy a Héderváriak mind birtokolták hosszabb-rövidebb ideig. A várnak vélhetőleg a török kor hozta el a végórákat, ugyanis a hódoltság ideje alatt nem hallani felőle. A legutolsó említés 1641-ből való, ahol Dömölki András, egy Essegvári leszármazott követeli a romos vár használati jogát.
A vár feltárása 1993-ban kezdődött meg, amikor légifelvétel és részletes vázrajz készült róla. A vár folyamatos feltárása és állagmegóvára a jelenleg is zajlik.
A vár megközelítése
A helyi lakók kérésére a bándi temetőnél érdemes parkolni, ahonnan nagyjából 500 m séta után lehet elérni a várat.