Gyulai vár

  • Megközelíthetőség : 10
  • Történelmi háttér : 10
  • Rekonstrukció : 9
  • Életmód : 9
  • Kiállítás : 9
  • Feliratozás : 9
  • Interaktivitás : 6
  • Ár : 6
  • Személyzet : 9
  • Mosdó : 9
  • Összes : 8.6

  • Szolgáltatások: local_parkinglocal_gas_station
  • Állapot: Ép
  • Vár típusa: Belsőtornyos vár
  • Javasolt megközelítés: bármi
  • Vár honlapja: Gyulai vár hivatalos oldala
  • Vár látogatása: Minden nap 10.00-19.00-ig látogatható a vár. Az aktuális nyitva tartás az oldalon megtekinthető.

A vár története

A vár a legtöbb magyarországi vártól eltérően sík terepen épült egy mocsaras, lápos terület közepén. A Fehér-Körös árterületén kiemelkedett egy sziget, ez adott otthont a XV. század elején épült várnak. A domborzati viszonyok hátrányát jól ellensúlyozta az ingoványos környék.

A vár feltehetőleg Maróthi János macsói bán birtokainak székhelyéül épült miután városi kiváltságot szerzett a bán Gyulának. Az 1405-ben kelt oklevél alapján akkor már vár állt Gyulán, de valószínűleg csak 1430 körül készülhetett el végleg olasz mesterek tervei alapján. A kápolnáját 1445-ben szentelték fel. Egy évvel később a Maróthi család már a várban lakott. 30 évvel később azonban a család kihalt, így a vár a királyi kincstár tulajdona lett. Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adományozta. János feleségével, Frangepán Beatrixszal többször is tartózkodott a várban, halála után pedig felesége újra férjhez ment és végleg beköltözött az impozáns falak közé. Beatrix halála után férje, Brandenburgi György őrgróf örökölte az erősséget, aki a török előrenyomulás hírére kettős palánkkal vette körül azt.

1530-ban János király szerezte meg a várat Ferdinándtól, miután Czibak Imre körülzárta a várat és a várvédők a fenyegető éhínség miatt megadták magukat. Czibak megölése utána  Patócsi család kapta meg a várat, majd ismét Ferdinánd királyé lett 1552-ben.

A várat 1553-ban ostromolta meg a török sikertelenül, majd három évvel később is tett egy hasonlóan sikertelen kísérletet. 1562-ben a bécsi haditanács döntése után Mirandola olasz hadmérnök tervei alapján indult meg a vár korszerűsítése.

A szigeterőd 1566-os látképe (gyulakult.hu)


1566-ban Pertáf pasa ismét megtámadta a várat, ami közel két hónapig tartotta magát. A kevés élelem és a víz hiánya miatt azonban megadták magukat szabad elvonulásért cserébe. A pasa azonban a békésen távozó várvédőket megtámadta és kegyetlen öldöklést végzett. A török uralom 128 évig tartott, mígnem Mehmet pasa feladta a várat.

A várnak utoljára a Rákóczi szabadságharc alatt volt hadászati szerepe. Akkor Károlyi Sándor tábornok sikertelenül próbálta megszerezni a császári védelemtől. 1720 után már gazdasági célokra használták a felépítményt, majd a megye börtöne is a falak közé költözött.

A várat 1950-es évek végén felújította az Országos Műemléki Felügyelőség, majd kiállítások berendezésére tették alkalmassá. A vár közvetlen közelében 2016-ban volt legutóbb ásatás.


A vár felépítése

A gyulai vár egy szabályos alaprajzú belsőtornyos vár. A legkorábbi része a négyzet alaprajzú öregtorony és a hozzá tartozó palota, melyeket még a XIV. században építtetett a Losonczi család. Ezt erősítette meg és építette tovább Maróthi János és fia László. Ekkor emelték az udvart kialakító téglafalakat. Mivel a innentől a keleti fal közrefogta az öregtornyot, átalakították kaputoronnyá. Ez adta a fő védelmet a gótikus felvonócsigás kapunak.
A zárt téglafalat csak néhány helyen szakítják meg lőrések, de ezek nem ágyúk számára készültek. A palotarészt is tovább bővítették, ekkor kapott helyet a kaputorony mellett a kápolna is. A várat 6 méter magas falszoros vette körül, amit két négyzet alaprajzú bástya is erősített. A XV. század végére kialakították a két emeletsorban elrendezett helyiségeket. A termeket magas ívű dongaboltozatok fedték. Az ajtók és az ablakok gótikus stílusban készültek.

A gyulai vár földszinti alaprajza építési periódusokkal (sulinet.hu)


A vár emeleti alaprajza építési periódusokkal (sulinet.hu)

A török közeledésének hírére kettős palánkkal vették körül a várat. További fejlesztéseket azonban idő és pénz hiányában nem sikerült teljes körűen megvalósítani. A szűk kaput befalazták és a délnyugati oldalon nyitottak új bejáratot. Az ágyúk részére pedig fedett állásokat alakítottak ki. A vár körül hegyezett karókból álló sűrű kerítés állt, amit vizesárok és palánk övezett. A külső várból ma már csak a nyugati rondella áll (jelenleg itt működik a pénztár) és az alapfalak.
Az 1950-es évek végi felújítások alkalmával helyreállították mindenhol a vár eredeti falmagasságát és pártázott védőfalat.

A vár bejárata 1975-ben (egykor.hu)

A vár megközelítése

A várat könnyű megtalálni akár térkép és GPS nélkül is. A városban többször is ki van táblázva, merre kell menni, de ha ez nem lenne elég, csak követni kell a  turisták tömegét. A parkolás már nem olyan egyszerű, ugyanis a közelben lévő Almásy-kastély és a várfürdő is rengeteg látogatót vonz. Gyula belvárosában a parkolás fizetős, de ha nem okoz gondot egy 10 perces séta, akkor a közeli kis utcákban ingyen is parkolhatunk.

A várba kerekesszékkel is be lehet menni, de a kiállításokat önállóan már nem lehet bejárni, ugyanis mindenképp lépcsőzni kell a legközelebbi teremig is. Ugyanez vonatkozik a babakocsival érkezőkre is. 


VIDEÓK



Térkép:

Források: