A vár története
A vár a legtöbb magyarországi vártól eltérően sík terepen épült egy mocsaras, lápos terület közepén. A Fehér-Körös árterületén kiemelkedett egy sziget, ez adott otthont a XV. század elején épült várnak. A domborzati viszonyok hátrányát jól ellensúlyozta az ingoványos környék.
A vár feltehetőleg Maróthi János macsói bán birtokainak székhelyéül épült miután városi kiváltságot szerzett a bán Gyulának. Az 1405-ben kelt oklevél alapján akkor már vár állt Gyulán, de valószínűleg csak 1430 körül készülhetett el végleg olasz mesterek tervei alapján. A kápolnáját 1445-ben szentelték fel. Egy évvel később a Maróthi család már a várban lakott. 30 évvel később azonban a család kihalt, így a vár a királyi kincstár tulajdona lett. Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adományozta. János feleségével, Frangepán Beatrixszal többször is tartózkodott a várban, halála után pedig felesége újra férjhez ment és végleg beköltözött az impozáns falak közé. Beatrix halála után férje, Brandenburgi György őrgróf örökölte az erősséget, aki a török előrenyomulás hírére kettős palánkkal vette körül azt.
1530-ban János király szerezte meg a várat Ferdinándtól, miután Czibak Imre körülzárta a várat és a várvédők a fenyegető éhínség miatt megadták magukat. Czibak megölése utána Patócsi család kapta meg a várat, majd ismét Ferdinánd királyé lett 1552-ben.
A várat 1553-ban ostromolta meg a török sikertelenül, majd három évvel később is tett egy hasonlóan sikertelen kísérletet. 1562-ben a bécsi haditanács döntése után Mirandola olasz hadmérnök tervei alapján indult meg a vár korszerűsítése.
A szigeterőd 1566-os látképe (gyulakult.hu)
1566-ban Pertáf pasa ismét megtámadta a várat, ami közel két hónapig tartotta magát. A kevés élelem és a víz hiánya miatt azonban megadták magukat szabad elvonulásért cserébe. A pasa azonban a békésen távozó várvédőket megtámadta és kegyetlen öldöklést végzett. A török uralom 128 évig tartott, mígnem Mehmet pasa feladta a várat.
A várnak utoljára a Rákóczi szabadságharc alatt volt hadászati szerepe. Akkor Károlyi Sándor tábornok sikertelenül próbálta megszerezni a császári védelemtől. 1720 után már gazdasági célokra használták a felépítményt, majd a megye börtöne is a falak közé költözött.
A várat 1950-es évek végén felújította az Országos Műemléki Felügyelőség, majd kiállítások berendezésére tették alkalmassá. A vár közvetlen közelében 2016-ban volt legutóbb ásatás.
A vár felépítése
A vár megközelítése
A várat könnyű megtalálni akár térkép és GPS nélkül is. A városban többször is ki van táblázva, merre kell menni, de ha ez nem lenne elég, csak követni kell a turisták tömegét. A parkolás már nem olyan egyszerű, ugyanis a közelben lévő Almásy-kastély és a várfürdő is rengeteg látogatót vonz. Gyula belvárosában a parkolás fizetős, de ha nem okoz gondot egy 10 perces séta, akkor a közeli kis utcákban ingyen is parkolhatunk.
A várba kerekesszékkel is be lehet menni, de a kiállításokat önállóan már nem lehet bejárni, ugyanis mindenképp lépcsőzni kell a legközelebbi teremig is. Ugyanez vonatkozik a babakocsival érkezőkre is.
VIDEÓK
Térkép:
Források: