Regéci vár

  • Megközelíthetőség : 10
  • Történelmi háttér : 9
  • Rekonstrukció : 6
  • Életmód : 6
  • Kiállítás : 8
  • Feliratozás : 10
  • Interaktivitás : 8
  • Ár : 8
  • Személyzet : 8
  • Mosdó : 10
  • Összes : 8.3

  • Szolgáltatások: local_parking
  • Állapot: Rom
  • Vár típusa: Belsőtornyos vár
  • Javasolt megközelítés: autó, bicikli, gyalog
  • Vár honlapja: Regéci vár hivatalos oldala
  • Vár látogatása: Áprilistól novemberig minden nap 9.00-17.00-ig látogatható. A téli időszakban az időjárástól függően 9.00-16.00-ig. Aktuális információkért keresse fe

A vár története

A vár keletkezésének pontos ideje nem ismert. Egyesek egy 1298-as oklevélre alapozva úgy vélik, hogy  a második tatárjáráskor már állt a vár, hiszen a forrás szerinte megütköztek Regécen. Ez azonban csak feltételezés, hiszen a helymegnevezés magára a hegyre is utalhat, nem egyértelmű, hogy ott már vár is volt. Ugyanakkor abban már biztosak lehetünk, hogy 1307-ben már állt a vár, erről ugyanis az  Aba nemzetségbeli Amadé nádor oklevele tanúskodik.

I. Károly király 1312-ben szerezte a meg a regéci birtokot, a várral együtt a vesztes Aba nemzetségtől, ami rövid megszakítással 1427-ig királyi kézben is maradt. A XIV. század második felében vadászatokra többször is látogatást tett a várban I. Nagy Lajos király. 1427 körül Luxemburgi Zsigmond a Brankovics családnak adományozta a várat és a hozzá tartozó uradalmat, ami harminc év után visszakerült a királyi kincstárba. Mátyás király azonban nem őrizgette sokáig, hiszen öt évvel később a Szapolai családnak adományozta örökbirtokul. 1526 és '41 között tisztázatlanok a birtokviszonyok, de az bizonyos, hogy a várat több ízben is megostromolták.

A vár igazi fénykora ezen zűrzavaros időszak után kezdődött, amikor is a birtokot a Serédy család kapta meg. Innentől szövevényesen alakultak aa birtokviszonyok, hiszen házasságok révén különböző családok formáltak jogot az uradalomra. Többek között a Mágocsyak, a Rákócziak , sőt az Esterházyak is. Ennek ellenére a vár virágzott, hiszen a közeli borvidék miatt népszerű volt, és a birtokos családok is tartottak a várban udvartartást. A birtokvitáknak az 1645-ös linzi béke vetett véget. Innentől a Rákócziak birtoka lett a vár. II. Rákóczi Ferenc több évet is eltöltött ott gyermekkorában. A Thököly-felkelés idején kuruc támaszpont volt a vár, de a felkelés leverése után bevonultak a Habsburgok és elkezdték a vár lebontását.

A vár feltárását 1999-ben kezdte meg Regéc Önkormányzata. 2003-tól fokozatosan újjáépültek a vár bizonyos részei, de a legnagyobb beruházás 2015-ben történt, melynek keretében felépült az Öregtorony rekonstrukciója.


A regéci vár rekonstrukciós rajzai a XV. és a XVII. századból (regecivar.hu és Szép Magyaroország)



A vár felépítése

A vár legkorábbi része a sziklacsúcson álló öregtorony lehetett, később azonban az északkeleti oldalához egy kerek ágyútornyot építettek, így az öregtorony is jelentős átalakuláson esett át. A XIV. században nagy volumenű átalakításokba kezdtek. Az öregtorony helyére egy szögletes várat építettek. A falak belső oldalára pedig lakóhelyiségeket építettek. Később felhúzták a keleti és a nyugati oldalon végighúzódó falakat is. A XV. század közepén kezdhették meg az alsóvár munkálatait a déli sziklacsúcson.

A várban lakó udvartartás lakóhelyéül szolgáló keleti és nyugati lakószárnyakat a XVI-XVII. században építették. A XVII. században a vár védműveire is nagyobb figyelmet fordítottak. Ekkor alakították ki az északnyugati sarokban álló Kútbástyát, az északkeleti oldalon Kerekded bástyát (rondellát), a keleti Kis bástyát, a külső várfalat és a várárkot, és a külső védősáncot. A várba több ajtón keresztül lehetett csak bejutni, melyek között védművek és farkasvermek voltak elhelyezve.

A vár alaprajza az építési fázisok szerint (MÜEM)



A vár megközelítése

A várat autóval egészen a vár lábáig meg lehet közelíteni, bár az alacsonyabb padlójú kocsikkal érdemes egy parkolóval korábban megállni. Regéc felől ugyanis jól kitáblázott, szépen út vezet fel a várhoz. Ezen az úton három parkoló is található, illetve a ráadás negyedik a vár tövében várja a látogatókat. Ez utóbbit azonban csak a vár nyitva tartása alatt lehet csak elérni, ugyanis az utolsó pár száz métert sorompó zárja el az autók elől zárás után. A legelső parkoló még a várhegy előtt elterülő sík területen található, innen viszonylag hosszú az út (2,5 km). A következő két parkoló már a hegy oldalában tekergő út mentén van. Az alsó félórányira, a felső 20 perces sétányira van a vártól.

Babakocsival sem lehetetlen a vár megközelítése, de a maga a vár nem akadálymentesített. A belépőjegy 1000 Ft alatt van, és különböző kedvezmények is igénybe vehetőek.



VIDEÓK


Térkép:

Videó:

Forrás: