Salgói vár

A vár története

A vár a XIII. században épült, feltehetőleg a Kacsics nemzetségből származó Ság család megbízására. Ennek ellenére oklevélben csak 1341-ben említettették. A környékbéli várakhoz hasonlóan ez is a huszita támadások áldozata lett a XV. század közepén. Tőlük Mátyás király szerezte vissza a várat, majd Országh Mihály nádor birtokába került. Több kézen is forgott a vár, míg Bebek Ferenc tulajdonából török kézre nem került.

552-ben Ali pasa sikeres előrenyomulása miatt hirtelen megnőtt a harcászati szerepe az erősségnek, így megerősítették, sőt egy olasz bástyával is kiegészítették. 1554-ben szomorú csellel vette be Kara Hamza (Fekete Bég) a várat, amit akkor nagyjából 50 fő védhetett. Mivel az erősséget meredek lejtők vették körül, nem volt könnyű megostromolni, így a bég fákat vágatott ki, melyeket ágyúnak festette be és a szemközti domboldalra vitette. Megfenyegette a várvédőket, hogy szétlöveti a várat, ha nme adják meg magukat. A csel bevált, egyetlen lövés nélkül megadta magát a vár. Mire ismét magyar kézbe került, már nem volt harcászati jelentőssége.

Történetének nevezetes pontja, hogy a XVI. században rövid ideig Balassi Bálint birtokához tartozott a vár. Petőfi Sándor neve is köthető a heyhez, hiszen 1845. június 11-én meglátogatta, ami a Salgó című költeményre ihlette.

Salgi vár látványrajza (varlexikon.hu)

A vár felépítése

A vár 625 m magasan épült egy bazaltkúp tetején. Alaprajza szabálytalan. A belsővár kéttornyos, belsőudvaros elrendezése hasonlít Csesznek, Vitány vagy éppen Hegyesd váraihoz. A külső falon egy ötszögletű öregtorony áll délkeleti irányban. Ennek a toronynak ma már csak a peremei láthatók. A belsővár egyszerű csúcsíves, kőkeretes bejárata északi irányban lehetett. A keleti tornyot a két világháború között építették fel kilátóként, de az épület eredeti magasságáról semmit nem tudtak, így ez nem biztos, hogy megfelel az eredeti állapotoknak.

Rögtön a belsővár oldalában egy ciszterna található, mely elmaradhatatlan tartozéka a hegyi váraknak. Itt gyűjtötték az esővizet ivás és tűzoltás céljából.

A XVI. század elején jelentős bővítéseken esett át a vár. Lakó- és gazdasági épületekkel egészítették ki. A külsővár délkeleti oldalán található öregtornyot és a hatalmas vízgyűjtő ciszternát vélhetőleg ezek után építették. A külsővárfalában található, Északra néző olaszbástyát a közelgő török támadások kapcsán építették.

A vár területén többízben is történtek ásatások, feltárások, melyeket Feld István vezetett. Ezen munkálatok alkalmával reneszánsz, mázas kályhacserepektől kezdve, faragott kövekig rengeteg leletanyag került elő.

A vár alaprajza (castrum bene)

A vár megközelítése

A várat Salgóbányáról lehet legegyszerűbben megközelíteni. A Vár utca végében parkoló van kialakítva, néhány biciklitárolóval. Innen kényelmes sétával lehet földúton haladni fel a vár felé. Az út nagyjából fél óra. Babakocsival azért nem javasolt, mert az út második fele meglehetősen göröngyös és meredek.