Sibrik-dombi erőd

Sibrik-dombi római castrum, a Pone Navata

A Sibrik-dombi romok eredete a római korig nyúlik vissza. Az akkoriban épülő limes tagjaként a Duna-kanyar megfigyelése és védelme volt a fő célja a megerősített kőépítménynek. Az eredetileg fából és földből épült védelmi pont 320 körül, I Konstantin császár idején épült meg a mai maradványok alapján rekonstruálható állapotban. A túlparti szobi kikötőerőddel és a verőcei ellenerőddel fontos szerepet töltöttek be a IV. század második feléig. Onnantól ugyanis a Sibrik-dombi erőd elvesztette a határvédelmi szerepét és a quadok (magyarul: kvádok, germán népcsoport) szállták meg.

Alaprajzát tekintve szabálytalan háromszög, esetleg deltoid. Összesen 11 kisebb, patkó alakú és 3 nagyobb, legyező alakú torony vette körül a falakat. Az erőd belső épületeit szorosan a falakhoz építették. A korai időszakból nem ismert a kapu helye, de a 360-as években a nyugati fal nagyjából 13 méteres szakaszon történő elbontásával felépült a kettős kapuval rendelkező táborkapu. A 380-as években ismét átépítések lehettek, ekkor készült el a négyzetes alapú őrtorony, melynek maradványai ma is láthatóak.

A Sibrik-dombi erődítmény alaprajza korszakokra lebontva (visegrad.hu)

A visegrádi ispáni vár

A római erőd a IV. század végén vesztette el jelentőségét. Onnantól kezdve germán népcsoportok vették birtokba időről időre. Géza fejedelem idején, a X. század második felében ismét fokozott szerephez jutott az erődítmény. Géza ugyanis a mai Esztergomban (Solva) építette ki székhelyét, így a tőle Keletre fekvő erősséget is felújították. Vélhetőleg ebben az időben jelölték ki az erődöt a Pilis védelmének központjává, vezetőjét pedig a szomszédos területek elöljárójává, ispánjává. Ekkor építették a délkeleti oldalon a kőpalotát, mely az ispán lakóhelye volt. Ennek maradványai szintén láthatóak ma is. Később, Salamon király bukása után (1074) a vár ismét hanyatlásnak indult. Az ispán átköltözött Esztergomba és csupán Salamon király raboskodott az ispáni várban. (A népnyelv ugyan a nagyjából 200 méterrel odébb, az alsó várban álló lakótornyot nevezi Salamon-toronynak, de az 1080-as években az a torony még nem állt.) Nem sokkal később a vár leégett, felújításáról nem lehet tudni.

1009-ben I. Szent István által kiadott adománylevél várként említi a visegrádi erődítményt. Tudjuk, hogy ekkor már állt a megye első plébániatemploma is, nem messze a vártól. Ennek a templomnak a helyére épült a XI. században az esperesi templom, mely legkésőbb a XIII. században elpusztult.

VIDEÓK