Siroki vár

  • Megközelíthetőség : 10
  • Történelmi háttér : 9
  • Rekonstrukció : 9
  • Életmód : 9
  • Kiállítás : 9
  • Feliratozás : 6
  • Interaktivitás : 9
  • Ár : 7
  • Személyzet : 8
  • Mosdó : 9
  • Összes : 8.5

  • Szolgáltatások: local_parking
  • Állapot: Helyrehozott
  • Vár típusa: Belsőtornyos bástyás vár
  • Javasolt megközelítés: bicikli, gyalog
  • Vár honlapja: Siroki vár hivatalos oldala
  • Vár látogatása: A vár minden nap nyitva tart téli és nyári nyitva tartással. Részletek a honlapon.

A vár története

Egy pogány vár vélhetőleg már a honfoglalás utáni időkben is állta várhegyen, bár meglehetősen kezdetleges formában. Ekkor az Aba nemzetség Bohr-Bodon ága birtokolja. Az igazi várat a tatárjárás után építette a Bodon család. Károly Róbert később királyi várrá nyilváníttatta, mint oly sok másik várat, várnaggyá pedig Kompolthy Imrét nevezte ki. 1331-ben azonban egy cseh vitéznek adományozza a tisztséget, aki hat évig birtokolja a várat. 1337-ben Zsigmond királyra visszaszáll a vár, aki kijavíttatja a várnagy és Domoszlai Miklós alispán pénzén, cserében nekik adja zálogvárként. 1388-ban azonban a Tari család kiváltja a várat a zálogból és királyi adományként megkapja teljes birtokosként.

1388-ban  ugyancsak a Tari család nevéhez fűződik Sirok település megalapítása is, ami hamarosan szinte városi jelentőséggel bírt, ugyanis még vámszedő helyük is volt. Végül 1465-ben a család utolsó sarja Országh Mihály nádornak és sógorainak, Kompolthy Miklósnak és Vencelnek adományozza a várat. A Pásztói család pert indít ellenük, ugyanis a többi birtoknak ők ők voltak a zálogtulajdonosai, de a pert elvesztették. Sőt maga Mátyás király adománylevelet bocsájtott ki, melyben 1475-től az Országh családot nevezi meg a vár jogos tulajdonosaként. Közel száz éven keresztül birtokolták is a várat.

Országh Kristóf idejében vált katonai szempontból igazán jelentőssé a vár, ugyanis a törökök akkor foglalták el Budát. A várat ugyan még nem foglalják el a törökök, de 1550-ben a település már adózik nekik. Az 1555-ös gönci határozat értelmében Országh Kristóf megerősíti a várat és beépül az északi végvárrendszerbe. Erős és bevehetetlen vár hírében állt, így a törökök nem is próbálták megszerezni. Kristóf halála után az Országh család kihalt, az utódok pedig nem fordítottak nagy figyelmet a vár karbantartására. Az 1596-os mezőkeresztesi csatavesztés utána török sereg Sirok felé vonult, melynek hírére a magyar vezetőség és sereg elhagyta a várat. A törökök végül sértetlenül vonulhattak be a várba. Miután megerősítették a várat a török harcosok családjaikkal együtt beköltöztek a várba és 1687-ig birtokolták is.A vár visszaszerzéséről nincs túl sok forrás, de több lehetséges változat is kering a köztudatban. Ami biztos, hogy abban az évben ismét királyi tulajdon lett. 1693-tól több család is birtokolja a várat, míg a Rákóczi szabadságharc szolgálatába nem állítják. 1713-ben a császári rendelet értelmében több várral egyetemben felrobbantják.

A siroki vár látványrajza (You tube)


A vár felépítése

A vár végső állapotában két részből állt. Az öregebb belsővár egészen a hegy tetején magasodott, szabálytalan alaprajzzal, belsőtoronnyal. Köré épült a három ó-olasz bástyával erősített alsóvár. A vár különlegessége a fejlett, sziklákba vájt járatrendszer. Az erődítmény legősibb része a felsővárban található lakótorony, erre épült a kisebb, vékonyabb falakkal rendelkező öregtorony, mely az őrség lakhelyéül szolgált. Ezt vették körül falakkal és tornyokkal, valamint a belülről gazdasági és lakóépületekkel. Vélhetőleg egy lovagtermet is kialakítottak a lakótoronyban, ugyanis a megmaradt kettős dongaboltozat erre utal.

A vár meghatározó védelmét az alsóvár jelentette a három ó-olasz bástyával, melyek sarkait nagy méretű kváderkövekkel alakítottak ki. A falakban több helyen is díszes faragott kövek is láthatóak, melyeket másodlagosan használtak fel, miután a környék lepusztult templomaiból elhordták őket. Az északi oldalon 4 m mélyen árkot véstek a falba, mely gazdasági udvarként is szolgált. A sziklába sütőkemencéket és kisebb pincéket vájtak.

Az északi fal mentén sziklába vájt folyosók néhol termekké bővülnek, és észak felé három lőrés is nyílik belőlük. A déli oldalfalak közepe táján kisebb kör alakú torony állt. A két vár közötti átjárást két kapu biztosította. Az egyik egy sziklába vájt gyalogos átjáró volt, a másikat az északnyugati bástya homlokfalán alakították ki. A kapu előtt farkasverem volt, ezzel is növelve a belsővár védelmét. Ezeken a bejáratokon csak gyalogosok közlekedtek, hiszen a méretük nem tett mást lehetővé. A lovakat az alsóvárban, míg  a szekereket a sáncokkal védett területen a várfalon kívül tárolhatták. Az északkeleti sarokbástya tövében egy kút állt, melybe egy sziklába vájt árok vezette a csapadékot.

A siroki vár alaprajza (sirokivar.hu)


A vár megközelítése

A siroki várhegy tövében található egy parkoló, ahonnan hosszú, és néhol meredek úton lehet felsétálni a várhoz. Akik jó erőben vannak biciklivel vagy babakocsival is nekivághatnak, de az nagy kihívás. A várba nagyjából 20 perc alatt lehet feljutni. Az utolsó nagy kaptató előtt a nyeregbe felérve ketté ágazik az út. Az egyik a várhoz visz tovább a másik a szemközti csúcsra, ahol a Barát és Apáca sziklák állnak.



VIDEÓK


Térkép: 

Forrás: