Somló vára

A vár története

Első oklevelek 1352-ben említik a várat. Vélhetőleg IV. Béla várépítési rendelete kapcsán kezdődhetett el a kővár építése. Tulajdonosai a feltételezések szerint a Csák nemzetség tagjai lehettek, csakúgy, mint a környék várainak (pl.: Ugod, Csesznek). A nemzetség hatalmát Károly Róbert törte meg, így a vár is királyi birtokba került, aki vitézének Csenig mesternek adományozta. Csenig fiától, Himfi Benedekhez került a vár, aki Döbrente várát is építette, majd a Garai család birtokába került a század végén, közel száz évig. Ez idő alatt épült ki nagyjából a vár mostani alapja.

1480-tól Kinizsi Pál lett a vár, aki azonban továbbadta Szapolyai Istvánnak. 1495-ben az Ulászló-párt győzelme után a várat Bakócz Tamás érsek kapta meg, aki végrendeletében unokaöccsére, Erdődy Péterre örökítette a várat. Péter azonban 1558-ban eladta a várat a devecseri Csoron Andrásnak. A vár innentől több kézen is megfordult és szinte teljesen tönkrement, mígnem 1735-ben az Erdődy család ismét visszavásárolta. Utoljára Bottyán generális hozatta rendbe a várat 1707-ben a kuruc seregek lőszer- és élelmiszerraktáraként.

A Rákóczi-szabadságharc leverése után a vár katonai jelentősége telesen megszűnt. Vélhetőleg még föl is gyújtották császári parancsra. 1731-ben Kéry Ádám a kamalduli szerzeteseknek adományozta a várat, hogy kolostorrá alakítva hasznosítsák. Ebből azonban pénz hiányában nem lett semmi.

1954 nyarán a vár területét megtisztították, rendbe hozták. Néhány évvel később az életveszélyes falrészeket aláfalazták, megerősítették. Az utóbbi években is végeztek rajta állagmegóvási munkálatokat, de a vár teljes feltárása és rekonstrukciója még várat magára.

A vár felépítése

Ugyan a várat nem a hegy legmagasabb pontjára építették, stratégiailag mégis a lehető legjobb az elhelyezkedése. A hegy északi nyúlványán 3 irányból meredek szakadék határolja a várat. A negyedik, hegy felőli oldalon pedig egy száraz árok védte a várat az esetleges támadásoktól.

A dobai Somló vár alaprajza a vár fénykorában (studhist.blog)

Az alaprajzon jól látható a vár összetett elrendezése. A dél-keleti száraz várárkon átkelve a külső várfalakkal találja szembe magát az ember. A bejutás egy szűk kapun keresztül volt lehetséges, melyet vélhetőleg egy kisebb, belső őrtorony védett. Innen egy hosszabb sikátorszerű folyosón keresztül lehetett elérni a dongaboltozatos laktanyát és a belsővárat. A belsővárba egy felvonóhídon keresztül lehetett feljutni, mely a laktanya melletti előtérről nyílt.

A belsővár termeinek beazonosítása ásatások, feltárások hiányában egyelőre nem lehetséges. A vár jellegzetessége a belsővárban lévő kúp alakú kürtő. Ennek és az alatta lévő helyiségnek a funkciójáról több teória is létezik. Egyes feltételezések szerint ott volt a kápolna, mások azonban konyhára következtetnek a jellegzetes kialakítású körtőből.

A hegy keleti csücskében egy kisebb őrtorony is helyet kapott, melynek maradványait az 1960-as állagmegóvási munkálatok során találták meg.

A vár megközelítése

Somló várát legkönnyebben gyalog lehet megközelíteni. Autóval nagyjából 2 km-nyire kell megállni, majd átkelve a sorompón, betonos úton lehet felkaptatni a várhoz. Az út egyben a Kitaiben Pál tanösvény is, ahol tájékozódhatunk a Marcal-medence természeti kincseiről, értékeiről és a különleges bazalt Somló-hegyről. A felvezető út meglehetősen meredek, így babakocsival és biciklivel nagy kihívást jelent. Felérve a hegygerincre, tovább kell haladni egy jól jelzett földúton, ami átvezet a száraz várárkon egészen a várkapuig.