Vitányvár

A vár története

A vár első említése 1379-ből való, de vélhetőleg már a tatárjárás után megépítette a környéket birtokló Csák nemzetség. Tudható, hogy 1417-ben királyi vár volt, egészen 1440-ig, amikor a Rozgonyi család kapta meg a várat és a hozzá tartozó birtokot. Később II. Ulászló Egervári László bánnak ajándékozta, majd Héderváry birtokába került. Az ő idejéből maradt ránk fent egy tragikus és romantikus legenda. A törökök először 1529-ben ostromolták meg a várat, sikertelenül. 14 évvel később mégis török kézre került a vár, amit rövid ideig sikerült később visszaszerezni. 1559-ben azonban ismét a hódítók ültek benne. Ezek után még kétszer sikerült a várat felszabadítani, másodszorra Pálffy Miklós vette be, aki 1597-ben fel is robbantatta, hogy ne tudják ismét bevenni a muzulmán haderők. A XVII. században falait építési célokra elhordták. A vár állapota azóta romlik.

Az első vármentő napot 2011 októberében szervezte a Vitányvár megmentésére alakult egyesület. Azóta minden évben kétszer, tavasszal és ősszel tartanak vármentő napokat, melyek során megtisztítják a vár környezetét és elősegítik az ásatási és állagmegóvási munkálatokat. 2016 őszén és 2017 tavaszán a VÁR-leső is részt vett a vármentő napon.

A 2016-es őszi vármentőnap önkéntesei (kép: vitanyvar.hu), A 2017-es tavaszi vármentő nap (kép: VÁR-leső)

A vár felépítése

A vár szabálytalan ötszög alaprajzú, melyet hasonló alakú külső fal övezett egykor, valamint sánc és árokrendszer védte a belső várudvart. A vár két négyzetes alaprajzú toronyból és az őket összekötő falak által határolt belső udvarból állt. Az egyik torony vélhetőleg a lakótorony, míg a másik a palotaszárny rész lehetett. Az emeletek padlózatát tartó gerendák fészkei ma is jól láthatóak, főleg a keleti lakótoronyban. A tornyok nagyjából 15 méter magasak lehettek, melyek záró csipkézete ma is látható a keleti torony tetején. A messziről is jól látható, jellegzetes ablakboltozatok vélhetőleg ülőfülkések voltak. Gótikus voltuk még nem nyert végleges bizonyítást.

A vár feltárása jelenleg folyik, valamint állagmegóvási és rekonstrukciós munkálatok is zajlanak László János régész vezetésével.

A vár 3D-s rekonstrukciós rajza (SziMe3D AR)

Vitányvár legendája

Történt pedig, Mátyás király idején, hogy Vitányvár ifjú nemes ura, Hédervári Imre beleszeretett a szomszédos várúr leányába. Gerencsérvár ura azonban a keményszívű és büszke Újlaki Miklós volt. Már régen eltervezte, hogy csendes és rendes leányát, Krimhildát egy gazdag, német grófhoz adja. A leány azonban titokban viszonozta Hédervári szerelmét, s apja akarata ellenére jegyben járt vele. Egy éjjel Vitányvár nemes ura megszöktette a leányt és saját várába vitte. A gőgös apa, miután hírét vette a leánya szökésének, nem nyughatott, s menten ágyúkkal katonákkal tört Vitány várára. A várat azonban nem tudta bevenni. Örökké ostromolhatta volna, nem járt volna sikerrel, ha egy gonosz várbéli el nem árulja neki a titkos utat a várba. A titkos folyosó egyenesen Hédervári dolgozószobájába vezette a dühödt apát, aki menten leütötte a meglepett ifjú várurat. Leányát pedig, akit árulónak nevezett, befalaztatta Gerencsérvár pincéjébe.

Ily' szomorú véget ért volna a történet, ha egy kedves, öreg szolga rést nem ütött volna a frissen felhúzott falba, amin keresztül elláthatta a leányt élelemmel. Idővel Hédervári úr is felgyógyult sérüléséből, s panaszra ment az igazságos Mátyás királyhoz. Egy szép napon aztán maga a király jelent meg Gerencsérvár kapuja alatt, hogy igazságot tegyen. A várban azonban nem lelte a gőgös Újlaki Miklóst, csupán egy megtört szívű apát, aki leánya elvesztése miatt gyászolt. Ekkor előjött az öreg szolga, s mindnyájuk nagy örömére hírül adta, hogy a leány él. Újlaki nagy örömében feleségül adta leányát a szomszédos várúrhoz Hédervári Imréhez. Így szól a legenda Vitányvárról és annak ifjú, nemes uráról.

Vitányvár legendája (Schall Eszter illusztrációi)

A vár megközelítése

A várat legegyszerűbben Tatabánya felől lehet megközelíteni. A rugógyár épülete előtt le lehet parkolni, valamint a Vértessomlóra járó volánbusz megállója is ott található. Onnan gyalogosan lehet tovább haladni a nagyjából 3 km-es erdei úton. Az útvonal ki van táblázva, minden elágazásnál egyértelmű a haladási irány. A várhegy tövében található egy tájékoztató tábla a vár történetéről, valamint ki vannak helyezve az omlásveszélyt jelző táblák. A várat csak saját felelősségre szabad látogatni. A várhegyre meredek kaptató vezet fel, melyet csak gyalogosan lehet megtenni. A várból azonban gyönyörű kilátás nyílik, nem beszélve a romantikus várromról melyek kárpótolják az embert a fáradozásért.

VIDEÓK